Osztatlan rendszerű földrajztanár-képzés (MEd)

2013 szeptemberében a PTE-n is, ahogy mindenhol az országban elindultak a sok tekin-tetben a bolognai rendszer előtti mintákhoz visszatérő, egyciklusú, osztatlan, kétszakos tanárképzések. Ezzel reményeink szerint a tanárképzés képes lesz visszaszerezni régi fényét, és újra nagyobb számban fogja majd vonzani az érdeklődő és elkötelezett fiatalo-kat.

Kiket várunk?

Nagyon egyszerűen azokat, akik a tanári hivatást kívánják választani. Olyan osztatlan képzésről van szó, amely érettségi után indul (mint az alapképzések), de mesterszintű végzettséget ad. A tanárképzés ideális jelöltje kettős: egyfelől legyen elkötelezett a tanári hivatás iránt, empatikus, nyitott, önmagát folyamatosan tovább képezni hajlandó sze-mélyiség. Másfelől: ismerje és szeresse a választott szaktudomány(ok) alapjait, legyen képes és hajlandó ezek lényegének és számos részletének elsajátítására. Talán a leg-komplexebb kihívások ezek, amelyeket valamely szakunkon állítunk, így talán érthető is, hogy a bejutás alkalmassági vizsgához kötött – a tanári hivatás véleményünk szerint nem való bárkinek, még akkor is, ha a legtöbb elemét (a szakmát és a pedagógiai elméletet és gyakorlatot) meg is lehet tanulni.

Mire lesz jó mindez?

Ez a kérdés nagyon egyszerűen megválaszolható, hiszen a tanári képzésnek világos célja van: elsajátítani két szaktárgy elméletét, illetve a tanári mesterséghez szükséges elméleti (pedagógiai, pszichológiai) és gyakorlati (például szakmódszertani) elemeit. Csak a szakma magabiztos ismerete teszi lehetővé azt, hogy eredményesen helytállj majd a közoktatásban.

Mi vár Rád a képzés folyamán?

A tanárképzés struktúrája, amint az ábra is mutatja, meglehetősen összetett. Először is, szükséged lesz még egy tárgyra a földrajz mellett, amit azzal azonos kreditszámban fogsz tanulni. Ez lehet jelenleg a TTK szinte bármely tanárképes szaka, illetve a BTK szervezésében több különböző szak, például a történelem, vagy a leggyakoribb nyelvsza-kok (angol, német, horvát stb.) – lásd még az ábránkat is. A képzés nagyjából három részre osztható időben. Az első három évben alapozó szakmai tárgyakat tanulsz majd, esetünkben ez a földrajzon túl némi egyéb természettudományt és földtudományi tárgyakat is jelent majd. Földrajz tanárképzésünk során hangsúlyt fek-tetünk a természet- és társadalomföldrajz összefüggéseire, a modern világ természeti, társadalmi, gazdasági problémáinak sokoldalú bemutatására, a szakmódszertanban pedig az oktatási innovációkra. A harmadik év végén elágazáshoz érsz: a hallgatók egy része az általános iskolai, másik részük a középiskolai irány felé haladhat tovább. Az általalánoz iskolai irányban egy, a középiskolai irányban két évig tanulsz még további szakos tárgyakat. Ezzel párhuzamosan halad a pedagógiai blokk is: elméleti alapok után a 4., illetve az 5. év már a szakmódszertani felkészülést szolgálja. A szakos képzés négy vagy öt év után szakdolgozat készítésével zárul, és ez tulajdonképpen a képzés „egyetemi” részének lezárását is jelenti majd. Az a bizonyos +1 év ugyanis egybefüggő iskolai szak-mai gyakorlatot takar, amelyet valamely közoktatási intézményben kell teljesíteni. Csak ennek sikeres elvégzésével és egy tanári portfolió (egyfajta pedagógiai jellegű záródolgozat) elkészítésével, természetesen az itt is szükséges nyelvvizsga birtokában szerzi meg valaki a földrajztanári diplomát. Bonyolultan hangzik? Ne aggódj: a lényeg, hogy mindig azokat a tárgyakat kell teljesíteni, amelyeket éppen kiírnak arra a félévre – akkor nem tévedhetsz el. A tanárképzés presztízsének visszaállítása kapcsán egészen konkrét lehetőségek is van-nak: a tanár szakos hallgatók kiemelkedő összegű Klébelsberg ösztöndíjban ré-szesülhetnek, melynek összege két természettudományos területből álló szakpár esetén havi 75 000 Ft, míg egy természettudományos területet tartalmazó szakpár esetén havi 50 000 Ft. Természetesen a tanári képzés sok szempontból éppen olyan lesz, mint bármely egyetemi képzés: előadásaidat többnyire a nem tanár szakos alapképzési hallgatókkal együtt hallgatod majd, a gyakorlatokon azonban leginkább önálló csoportban lesztek. A félévek végén esedékes vizsgák és a félévközi teljesítések számát és eloszlását igyekeztük úgy alakítani, hogy viszonylag egyenletes, ezáltal könnyebben teljesíthető legyen. A tanárképzésben részt vevőknek sem kell lemondaniuk olyan lehetőségekről, mint ami-lyen a külföldi részképzések által kínált nyelvi, szakmai és kulturális tapasztaltszerzés, valamely tudományos probléma önálló feldolgozása TDK-munka keretein belül, vagy ép-pen a továbbhaladás a tudományos pálya felé, ha időközben ehhez kapnak kedvet: a doktori iskola számukra is nyitva áll.






Mihez kezdhetsz a diplomáddal?

Elsősorban taníthatsz. Magyarországon a tanárképzés lángja alig-alig pislákolt az elmúlt években. Sokkal kevesebb tanár végzett az egyetemeken, mint ahányan nyugdíjba men-tek, és ez a tendencia folytatódik, hiszen jelenleg népes korosztályok készülődnek a nyu-gállományba vonulásra, akiket pótolni kell. Tapasztalataink szerint a régióban a vannak betöltetlen tanári állások, amelyeket egy jó szakpárosítással könnyű lesz elnyerni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a 2013 őszi bérrendezések után a pályakezdő tanári fizetések a korábbiakhoz képest lényegesen vonzóbb alternatívát, versenyképes lehetőséget nyújtanak. Természetesen, szerencsét próbálhatsz a munkaerőpiac más szegmenseiben: noha speciális végzettséged nem lesz, de általános földrajzi képességeid és készségeid nem lesznek sokkal rosszabbak a geográfusként végzetteknél.