Korszerű földrajzi ismeretek és oktatási módszerek

Szervező neve: Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
Alapító neve: Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
Foglalkozási órák száma: 30
A továbbképzés szervezésének formája: tanfolyami


A továbbképzés célja:

A továbbképzés célja a földrajz és az ahhoz kapcsolódó (természetismeret, környezetismeret és környezettan) tantárgyakhoz korszerű szakmai, és oktatás-módszertani ismeretek-, képességek fejlesztése, attitűdök kialakítása. Továbbképzésünkkel biztosítani kívánjuk minden résztvevő számára, hogy a tanfolyam során megszerzett újszerű ismeretek és képességek birtokában megújítsák az oktatás tartalmi és módszertani elemeit. Ennek érdekében nemcsak a korszerű ismeretek átadására törekszünk, hanem azok elsajátításhoz szükséges kompetenciák fejlesztése érdekében célunk, hogy:

  • a gyakorlatban, az órákon alkalmazásuk során megismerni a kooperatív formákat.
  • a továbbképzés anyagának elsajátítása után megfelelő elméleti háttérrel rendelkezzenek a természeti földrajz, a társadalomföldrajz, illetve azon belül, a korábbi tanulmányaikban vélhetően még nem tárgyalt politikai földrajz és globális gazdasági folyamatok, a világgazdaság változása tárgykörében.
  • a tanfolyam résztvevői a továbbképzés elvégzése után képesek legyenek a szakirodalomban fellelhető ismeretek, adatok elemzésére, feldolgozására az oktatásban való alkalmazására.
  • a résztvevők a tanfolyamot követően képesek legyenek új tanítás-tanulási technikák és a cselekvés-orientált, problémaalapú tanulásfelfogás alkalmazására, és szakmai szemléletváltásra, hogy komplex egészként tekintsenek oktatásuk megújítására mind szakmai, mind módszertani tekintetben.
  • További cél, hogy az új ismeretek birtokában a felkészített tanárok magas hatásfokkal tudják segíteni a diákok képességeinek differenciált fejlesztését.
    A továbbképzéssel a tanári kompetenciák (így a nyolc pedagógus kompetencia) és a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó tanári attitűdök fejlesztését is elősegíteni kívánjuk.

    A program tartalmának rövid ismertetése:

    A továbbképzés szaktudományi része a természet-, és társadalomföldrajz ismeretanyagában az utóbbi években, évtizedekben történt változásokra helyezi a hangsúlyt: a geológiában, lemeztektonikában, hidrológiában, éghajlattanban és talajtanban végbement paradigmaváltásra és új ismeretkörökre; a társadalomföldrajzon belül pedig a globális gazdasági folyamatokra, a világgazdaság változásaira és a világban végbement politikai földrajzi változásokra. Mindezek révén nem csak a társadalomföldrajz, hanem a regionális földrajz tanításában is támogatást kaphat a továbbképzésben résztvevő pedagógus. Az ismereteken túl az információhordozókban való jártassággal lehetősége nyílik a tudás bővítésére, az élethosszig tartó tanulás megvalósítására is. A képzés elvégzésével a földrajzi eszköztára bővül a részvevőknek, korszerű, modern természet- és társadalomföldrajzi ismeretek birtokában önállóan is képesek lesznek új, korszerű tananyagok kidolgozására, azok fejlesztésére. A tanulók így modern szemléletű, szakszerű, friss adatokon nyugvó ismereteket szerezhetnek. A továbbképzés szakmódszertani része a földrajzoktatásban végbement szemléletváltásra helyezi a hangsúlyt. Középpontba állítja a képesség- és kompetenciafejlesztést, amelyet a tevékenységközpontú tanítás-tanulás folyamat révén ismerhet meg a diák. Ebben azon kooperatív módszereket ismerhetik meg a résztvevők, amelyek hozzájárulhatnak a diákok önálló földrajzi tudásszerzéséhez, differenciált fejlesztéséhez, de a hagyományos és új taneszközök használatát is ezen elvek szolgálatába állíthatják. A fentebb említett innovatív módszerek és a modern szaktudományi ismeretkörök együttesen hozzájárulhatnak a földrajzoktatáshoz megújításához.

    A tematikai egységek összefoglalása:

    A természetföldrajzi órákon (10 óra): A földi geológiai folyamatokat meghatározó lemeztektonika elméletét, illetve annak új tudományos ismereteit, a hidrológia elemeit, ciklusait, talajra gyakorolt hatásait és mindezzel szoros kapcsolatban álló éghajlati folyamatokat ismerik meg. Kiemelt témaként kerül komplex bemutatásra és elemzésre a klímaváltozás és következményei. A modern digitális eszközök segítségével és gyakorlati óra formájában a tanórán is egyszerűen bemutatható kísérletekkel ismerik meg és illusztrálják a szaktudományiismereteket.

    A politikai földrajzi tematikus részegységnél (5 óra): A földrajzoktatásban is egyre markánsabb szerepet betöltő tudományterület legújabb kutatási eredményei kerülnek prezentálásra. A politikai változások és azok mozgatórugóinak megismerése, a nagyhatalmak szerepének átalakulásával kapcsolatos elméletek, a globalizáció politikai hatásainak elemzése, így a migrációs folyamatok megértése, ahogy hazánk és a V4-ek szerepe Európában ismeretkör komplex feltárása mind fontos szerepet töltenek be a regionális földrajzi és társadalomföldrajzi tananyag oktatásában. Az interaktív előadás mellett alkalmazott páros és csoportmunka az adatsorok, ábrák, források önálló feldolgozást biztosítják.

    A második blokkban kerül sor a globális gazdasági folyamatok, a világgazdaság változása témák (5 óra) megismerése: A világgazdaság aktuális szerkezete és tendenciái, a nemzetközi pénzügyi rendszer működésének kérdései, a gazdasági fejlődés és az erőforrások problematikája a tanári előadás mellett önálló hallgatói forrásfeldolgozásra (szövegelemzés), diszkusszióra épül. Ezt a módszert egészíti ki és árnyalja a videofilmrészletek megtekintése és elemzése egyrészt tanári irányítással, másrészt önálló munkában megadott elemzési szempontok alapján. Hasonló módszerekkel kerül prezentálásra a világgazdaság térszerkezetének illetve az egyenlőtlenség, szegénység, marginalizációnak a bemutatása az elmaradottság a világban.

    A harmadik blokk, a szakmódszertan, a módszertani innováció (10 óra): A szemléletváltást egyrészt a képességfejlesztés eszközeinek megismerésével és alkalmazásával biztosítja oly formában, hogy maguk a résztvevők is kooperatív csoportmunka keretei között dolgoznak, kreatív megoldások keresése zajlik, e formában ismerhetik meg a legmodernebb tevékenység alapú tanítási-tanulási módszereket és az adaptív oktatás lehetőségeit. A gyakorlati feldolgozás a két szaktudományi blokkban tanult új ismeretek alkalmazásra készteti a résztvevőket.

    Az ismeretek számonkérésének módja:

    A tanultak elsajátításának ellenőrzése egy, a továbbképzés végén elkészítendő, az ismertetett és közösen feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó, a résztvevők által önállóan kidolgozott tananyagfejlesztés, más néven projekt révén történik. Ebben a résztvevőknek, a továbbképzés alatt megismert szaktudományi ismeretkörhöz választott – egy természetföldrajzi, egy társadalomföldrajzi vagy mindkettőt ötvöző - témát modern, innovatív a diákok tevékenységközpontú, képesség- és kompetenciafejlesztését szolgáló tanulási-tanítási módszerekkel kell kidolgozniuk.

    A továbbképzés záró projektmunka követelményei:

  • minimum 15000, maximum 30000 karakter szövegterjedelem,
  • a záró projektmunkában szerepeljen a témához illeszkedő, annak szaktudományi vagy szakmódszertani ismeretkörét felölelő, 10 évnél nem régebbi szakirodalomi munka ismertetése,
  • leadási határidő: az utolsó konzultáció időpontja utáni 30. nap
  • Az értékelés szempontjai:

    A beküldött projektmunkát a programfelelős által kijelölt, szakmailag kompetens oktató maximum 0-100% között értékelheti az alábbi szempontok szerint:

  • a számszerű követelmények teljesítése (10%),
  • az adott projektmunka aktualitása, korszerűsége, innovativitása (20%),
  • a szakirodalmi feldolgozás minősége (10%),
  • a saját fejlesztésű feladatok formai és tartalmi kivitelezése, a készített ábrák szakmai színvonala (50%),
  • a készített tananyag formai és nyelvi kivitelezése (10%).
  • A beadott projektmunkának az elfogadáshoz legalább 60%-ot kell elérnie.

    A továbbképzés időbeni megszervezése: A megadott időszak pihenőnapjaink, szombatonként 8-17 óra között.

    A jelentkezés módja: Az itt található jelentkezési lapon.

    Érdeklődni: Dr. M. Császár Zsuzsa egyetemi docensnél vagy Varhanyovszki Veronika intézeti titkárnőnél lehet.

    Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.
    Bővebb információk »

    Rendben