Projektek

A középvízi meder modellvizsgálata a Dráván
„A középvízi meder modellvizsgálata a Dráván” projekt keretében kutatócsoportunk a Dráva-folyó Mura torkolat alatti szakaszának (Duna torkolatig) lebegtetett és fenékhordalék-szállítási felmérését valamint hidrodinamikai modelljét készíti el.
A lebegtetett hordalékminták vételéhez két darab, egymástól 50 cm függőleges távolságban felszerelt módosított dupla-mintavevős Van Dorn típusú mintavevő egységet használunk.
A mintavevő egységet kiegészítettük egy fenékhordalék-mintázóval ami lényegében egy mintavevő zsák. Az egész egységet a mérőcsónak orrába felszerelt csörlős daru segítségével mozgatjuk a meder aljáig. A méréseket a PAMAS SVSS-C Sensor HCB-LD-25/25 részecskeszámláló műszerrel végezzük. A fenékhordalék minták 250 mikrométer feletti frakcióját FRITSCH szitasor és rázógép (FRITSCH Analysette 3 Pro) segítségével, a 250 µm alatti frakció szemcse-eloszlásának meghatározását pedig MasterSizer 3000 típusú lézerdiffrakciós műszerrel végezzük. 5 km-es szelvénysűrűségben áramlás- és vízhozammérést végzünk a Doppler hatás elvén működő hangfrekvenciás River Ray 600 kHz-es ADCP vízsebességmérő műszerrel, melyet RTK GPS vevővel integráltuk.
A hidrodinamikai modell (HEC-RAS 2D) teljes bementi paraméterezését, illetve peremfeltételeinek biztosítását a TELEMAC-MASCARET program segítségével végezzük.
Eredményeink alapján az alábbi paraméterek határozhatók meg:
1. Folyó mederfejlődésének előrejelzése;
2. Hajózási útvonalak kijelölése;
3. Mellékágak állapotfelmérése: eredményeink alapján hidraulikailag a Heresznyei mellékágnak a legjobb az állapota és elhelyezkedése víz-rávezetési szempontból.
Kutatásban dolgozók: Dr. Pirkhoffer Ervin, Dr. Halmai Ákos, Dr. Liptay Zoltán, Balogh Richárd, Dr. Czigány Szabolcs, Gradwohl-Valkay Alexandra, Ficsor Johanna, Orsós Fruzsina
A projekthez tartozó galéria itt található.
Európai Unió Horizont 2020
A Pécsi Tudományegyetem egy 25 tagú (spanyol, olasz, német, brit, svájci, holland, finn) nemzetközi konzorcium tagjaként kutatási támogatást nyert az Európai Unió Horizont 2020 programja keretében. Cartagenai Egyetem tanára, Dr. Raúl Zornoza által koordinált pályázat címe: „Terménydiverzifikációs rendszerek az élelmiszer-, takarmány-, iparinövény-termesztés és ökoszisztéma-szolgáltatások előmozdítására – a gazdasági előnyöktől az értéklánc szervezésig” (rövidítése: Diverfarming). A PTE részéről az ötéves projektet (2017-2022) Lóczy Dénes és Dezső József irányítja. A laboratóriumi vizsgálatokat részben Rezsek Marietta PhD hallgató végzi. A projektben még a PTE Szőlészeti és Borászati Intézet, a Karon belül a Biológiai Intézet, valamint a Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézete működik közre. A magyar vállalkozói partnerek, a villányi székhelyű AKA Kft. (azaz Gere Attila pincészete) és a jakabszállási Nedel-Market Kft. (egy zöldség- és gyümölcstermesztéssel, valamint -kereskedelemmel foglalkozó cég), élen járnak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási eljárások bevezetésében. A projekt éppen az ilyen módszerek továbbfejlesztését, újabbak kikísérletezését, nemzetközi összehasonlítását, a mezőgazdaság erőforrásainak optimális, fenntartható használatát szolgálja, ezért nagyban támaszkodik a hazai és a külföldi esettanulmányok eredményeire. Az esettanulmányok keretében spárgaföldön, ill. szőlőskertben folynak kísérletek takarmányborsó és zab, ill. fűkeverék és aromás növények köztes vetésével. A PTE feladata az 5. részprogram (A terménydiverzifikáció környezeti hatásai és az ökoszisztéma-szolgáltatások színvonala) irányítása. A geográfus résztvevők – a mintaterületi talaj- és növényvizsgálatokon, laboratóriumi analíziseken kívül – elsősorban azzal járulnak hozzá a projekt sikeréhez, hogy tanulmányozzák a talajhasználattal kapcsolatos ökoszisztéma szolgáltatások (a talajpusztulás, -szennyeződés és -szerkezetromlás megelőzése, a víztározás, a biodiverzitás és a szénmegkötés fokozása stb.) szintjének emelési lehetőségeit.
Kutatásban dolgozók: Dr. Lóczy Dénes, Dr. Dezső József, Rezsek Marietta
Alacsony hegységi vízfolyások felső szakaszainak hidrogeomorfológiai vizsgálata
A természeti tényezők és a meder morfológia összehasonlító terepi tanulmányozása a kulcs a kis vízfolyások hidrogeomorfológiai jellemzéséhez. E kutatásban a terepi adatokat szezonális felmérésekkel standard protokol mentén gyűjtjük. Kiegészítő adatokat szerzünk meglévő térképi és webGIS adatokból, valamint a vizsgált terület digitális magassági modelljéből, azért, hogy térképezzük a kis vízfolyások különféle szakaszait alacsony hegységi környezetben. A geológiai, geomorfológiai és antropogén tényezők meghatározzák e kis vízfolyások recens fejlődését, kiemelve, hogy az üledékek szállítását jelentősen befolyásolja a növényzet, illetve annak elhalt maradványai. Az szintén feltehető, hogy e fatörmelékek a mederfejlődés irányát is megszabják. Továbbá a várható kutatási eredmények segíthetnek megérteni a hirtelen áradások kialakulásának nem meteorológiai hátterét ezekben a régiókban.
Kutatásban dolgozók: Dr. Fábián Szabolcs Ákos, Víg Balázs
A projekthez tartozó galéria itt található.
Az árvízveszély lehetséges ökológiai mérséklése Magyarország és Szlovénia dombságain - Az NKFIH SNN 125727 számú pályázat összefoglalója
A projekt fő célkitűzése ökológiai szempontból kedvező, tehát környezetbarát megoldások keresése az árvíz- és az erózióveszély csökkentésére, ill. mérséklésére, a szlovéniai és a magyarországi dombvidéki vízfolyásokra összpontosítva. Bár a hegy- és dombvidéki gazdálkodás szabályait, a talajvédelem elveit már évtizedekkel ezelőtt rögzítették mindkét országban, a nem megfelelő földhasználat és vízgazdálkodás jelenleg is gyakran okoz elöntéseket. A korszerű integrált és fenntartható vízgazdálkodás követelményeihez tartozik, hogy újraértékeljük a lefolyást, az eróziót és az árvízveszélyt csökkentő hagyományos eljárások (pl. levezető árkok, kis tavak) és modern technológiai megoldások (pl. átemelő műtárgyak, a csapadékvíz gyors elvezetése) hatékonyságát, feltárjuk és jellemezzük a lefolyás keletkezésében szerepet játszó valamennyi tényezőt. A földhasználati módok, a tájszerkezet és az egyes tájelemek külön-külön történő értékelésével meghatározzuk a múltban alkalmazott és a jelenben is bevezethető legjobb gyakorlatot, és a jövőben lehetséges eljárásokat. Az összehasonlíthatóság érdekében a mintaterületek mind lösszel borított alacsony dombságok. Az árvízveszély csökkentésére jelenleg alkalmazott mérnöki megoldások nem csupán költségesek, hanem egyre több környezeti problémát is felvetnek. Az árvízveszélyt hatékonyan lehet mérsékelni, ha megfelelő földhasználattal a lejtőkön összegyülekezett vizeket már a vízgyűjtő felső részein visszatartjuk, nem engedjük, hogy a víztömeg elérje az alföldi nagy folyók medrét, és ott árvizet okozzon. A megfelelő földhasználat és tájelemek (teraszok, tereplépcsők, mezsgyék, sövények, fasorok) fenntartásával, helyreállításával a hosszú lejtők feldarabolhatók, a vizek gyors összegyülekezése, a káros mértékű lefolyás és erózió megakadályozható. Korszerű módszertani megközelítéssel (pilóta nélküli repülők segítségével végrehajtott felmérések, Digitális Magasságmodell elemzése, a talajnedvesség monitorozása, hidrológiai modellezés) fel lehet tárni a pályázat témája szempontjából jelentős tájelemek térbeli eloszlását és hatásukat a lefolyó víz mennyiségére. A pályázat különleges figyelmet szentel a halastavak szerepének az árvízvédelemben, amelyet mindeddig szintén nem tanulmányoztak kellő mélységben. A pályázat vezetője Dr. Lóczy Dénes egyetemi tanár, a munkafolyamatok koordinátora Nagy Gábor tudományos segédmunkatárs. Projekt résztvevői: Dr. Czigány Szabolcs, Balogh Richárd, Dr. Fábián Szabolcs Ákos, Dr. Pirkhoffer Ervin, Dr. Varga Gábor, Gradwohl-Valkay Alexandra
Kutatásban dolgozók: Dr. Lóczy Dénes, Nagy Gábor, Dr. Czigány Szabolcs, Balogh Richárd, Dr. Fábián Szabolcs Ákos, Dr. Pirkhoffer Ervin, Dr. Varga Gábor, Gradwohl-Valkay Alexandra
A projekthez tartozó galéria itt található.
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.
Bővebb információk »

Rendben