erdő patak
Forrás: unsplash

Frissítve

2022. ápr. 12.

Laboratóriumi kísérletek

angol zászló

A laboratóriumi kísérleteink során olyan kérdésekre keressük a válaszokat, amelyek megválaszolása terepi mintavételekkel nem lehetséges a rengeteg ismeretlen, nem mérhető, vagy véletlenszerűen változó háttérparaméterek hatásai miatt, vagy esetleg azért, mert időben előre nem jelezhető folyamatokról van szó. Ilyen típusú kérdések és hipotézisek tesztelésére hoztuk létre a tanszékünkön a kontrollált körülményeket nyújtó és sokoldalúan kombinálható mesterséges pataklaborunkat, amiről részleteseben az Eszközpark menüpontban írtunk. A pataklaborban eddig számos kísérletet végeztünk el, melyek közül itt az alábbiakat emelnénk ki.

A balkáni hegyiszitakötő (Cordulegaster heros) kiszáradás során mutatott viselkedésének vizsgálata

kis_heros_ujKérdésünk, hogy hogyan befolyásolja a faj lárváinak túlélési valószínűségét egy kiszáradás alkalmával az aljzatszemcseméret, a lárvák mérete és azoknak az aljzatba történő leásási viselkedése. Azt tapasztaltuk, hogy a lárvák 15%-a képes lehet egy hosszabb kiszáradás túlélésére is, amennyiben leásnak a nedves aljzatba, de a lárvák nagy része nem ezt a stratégiát követte, hanem megpróbált elmenekülni a száraz körülmények elől. Ezt a viselkedésformát a jövőben egy erre kialakított kísérlet során tervezzük megvizsgálni.

Az inváziós nagy kosárkagyló (Corbicula fluminea) vektor-mentes terjedésének vizsgálata

kis-corbEbben azt a kérdést jártuk körbe, miszerint a kisebb vízfolyások esetében, ahol nincs semmilyen vízi forgalom, előtérbe kerülhet-e a kagylók saját, ún. aktív mozgása is a felfelé irányuló terjedés során. Ennek az aktív terjedésnek a mértékét, illetve az ezt befolyásoló tényezőket (vízsebesség, aljzat minőség, kagylók egyedsűrűsége) vizsgáltuk meg ebben a kísérletünkben. Arra jutottunk, hogy laborkörülmények között mind a vízsebesség, az aljzat szemcsemérete és a kiindulási denzitás is befolyásolta a kagylók elmozdulását, azonban annak nagysága elhanyagolható a természetben megfigyelt terjedési sebességhez képest, vagyis a természetes vektorok szerepe (vízimadarak, nagyvadak, stb.) is igen jelentős lehet a faj terjedésében.

A fenékjáró poloska (Aphelocheirus aestivalis) aljzatpreferenciájának és az aljzat intraspecifikus felosztásának vizsgálata

kis-tomiItt azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a fenékjáró poloskák lárvái és a kifejlett példányainak van-e preferált aljzattípusa/szemcsemérete, illetve ezt a forrást hogyan osztják fel egymás között. Itt végső eredményekről még nem számolhatunk be, de tanulságokról annál inkább. A pilot után hamarosan jönnek a további kísérletek.

Kiszáradás x Szennyezés

kis-baraA Masaryk Egyetem (Brno, Csehország) munkatársaival, Barbora Loskotová-val és Alena Dostálová-val közösen egy kéthónapos kísérletsorozatban azt vizsgáltuk meg, hogy a patakok szennyezése és a kiszáradás együttes jelenléte milyen hatással van a pataklakó makrogerinctelen élőlényegyüttesek szerveződésére és túlélésére. Eredmények hamarosan!

Eddigi cikkeink a laborkísérletek témakörben:

No experimental evidence for vector-free, long-range, upstream dispersal of adult Asian clams [Corbicula fluminea (Müller, 1774)] – Biological Invasions (online early)

What to do if streams go dry? Behaviour of Balkan Goldenring (Cordulegaster heros, Odonata) larvae in a simulated drought experiment in SW Hungary. – Ecological Entomology 45(6): 1457–1465.

Facebook posztjaink a témában:

fb_ikon_kicsi

fb_ikon_kicsi