erdő patak
Forrás: unsplash

Frissítve

2022. ápr. 12.

Pályázati projektek

angol zászló

Pályázati projektek

HORIZON 2020 (2020-2024)
DRYvER: Securing biodiversity, functional integrity and ecosystem services in DRYing rivER networks
Pályázati azonosító: 869226, Konzorciumvezető: Thibault Datry (INRAE, Franciaország)

drystreamA folyók, patakok, tavak és egyéb vizes élőhelyek a biodiverzitás és a jövő gazdasága, valamint az emberiség túlélése szempontjából a legértékesebb, ugyanakkor a legsérülékenyebb ökoszisztémák közé tartoznak, ezeket fenyegeti leginkább az emberi tevékenység. Ezek az édesvízi hálózatok olyan alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak - mint például az ivóvíz, az élelmiszertermelés, tápanyagelosztás, szervesanyag-lebontás és éghajlat-szabályozás -, amelyek növelik a társadalom jólétét. Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek növekvő vízigénye következtében a korábban állandó vízforgalommal jellemezhető vízfolyások jelentős része mára egyre gyakrabban kiszárad vagy egyre kevesebb vízmennyiséget szállít. Ez a jelenség a biológiai sokféleség, a hálózatok ökológiai integritása és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából is pusztító hatású, világszerte tendenciózusan és drámai mértékben súlyosbodik. Ennek ellenére a tudományos közösség, a természeti erőforrások kezelői és a jogalkotók eddig kevés figyelmet szenteltek ennek a folyamatnak, amely így a nyilvánosság számára még mindig szinte ismeretlen. Ennek eredményeként erre a jelenségre nem léteznek még átfogó biológiai sokféleség-megőrzési vagy erőforrás-kezelési, gazdálkodási stratégiák.

dryvertotemA DRYvER projekt fő célja az összes kapcsolódó tudományterületen átívelő megközelítéssel globális szintem felmérni és megérteni a folyamatot, majd ezen alapulva valódi megoldásokat kínálni erre a problémára az érintett felek - gazdasági szereplők, államigazgatási szervek, civil szervezetek - számára. Multidiszciplináris konzorciumként 11 ország 25 intézményének szakértői, 9 mintaterületen végzett vizsgálatokra alapozva, 4 éven át vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás hatására fellépő, a kisvízfolyásokat érintő kiszáradás hogyan változtatja meg a biológiai sokféleséget, az élővilág funkcionális összetételét, a patakokban lezajló fiziko-kémiai és biológiai folyamatokat és ezáltal az ökoszisztéma-szolgáltatásokat; mindezt biológiai-ökológiai, hidrológiai, kémiai, valamint közgazdaságtani, szociológiai módszerekkel és megközelítésben. A felmérések eredményeiből hidrológiai és ehhez kapcsolt biológiai, anyagforgalmi modellek készülnek. Ezek a modellek úgynevezett “upscaling” (felskálázási) módszerekkel teljes kontinensre kiterjesztett képet rajzolnak ki a kiszáradás jövőbeli mértékéről és hatásairól. Ennek ismeretében lehetővé válik olyan stratégiák, eszközök és ajánlások kidolgozása, melyek felhasználhatóak a vízfolyás-hálózatok helyzethez alkalmazkodó kezeléséhez, azaz adaptív menedzsmentjéhez. Mindezekkel az erőforrás-menedzserek, vízhasználók és egyéb érdekelt gazdasági szereplők és civil közösségek lehetőséget és útmutatást kapnak az éghajlatváltozás e hálózatokra gyakorolt hatásainak enyhítésére, és az azokhoz való alkalmazkodásra, mennyiségi és minőségi szempontok beépítésével, beleértve és leginkább előnyben részesítve a természetközeli megoldásokat (“nature-based solutions”), valamint a társadalmi-gazdasági szempontokat és a jogalkotási elemeket.

További információk a DRYvER projektről

OTKA (2020-2024)
Klímaváltozás okozta kiszáradások hatása a vízi makrogerinctelenek közösségszerveződésére
FK-135136, témavezető: Boda Pál (Ökológiai Kutatóközpont)

otkabalintA klímaváltozás következtében egyre gyakrabban fordul elő szélsőséges vízjárás a vízfolyásokban, melynek hatása a közösségszerkezetre jelentős. E klimatikus anomáliák miatt az eddig állandó vízellátottságú kisvizeink érezhetően egyre gyakrabban száradnak ki. A pályázat célkitűzése, hogy az állandó vízfolyásokban már vizsgált metaközösségi hipotéziseket (’time for adapation’, ’beta redundancy’, ’network position’) az időszakos vízfolyások élőlényközösségein is teszteljük, ezáltal az időszakos vízfolyásokban lezajló közösségszervező mechanizmusok tér is időbeli változásait feltárjuk.

Facebook posztjaink a témában:

fb_ikon_kicsi

fb_ikon_kicsi

OTKA (2019-2023)
Szélsőséges klíma-események bentikus algaközösségekre gyakorolt hatása
FK-132142, témavezető: Bácsiné Béres Viktória (Ökológiai Kutatóközpont)

algasamplAz utóbbi évtizedben számos hazai kisvízfolyás nyáron, az aszályos periódusban kiszáradt, vagy a vízszintje annyira lecsökkent, hogy a folyamatos vízszál megszakadt. A bentikus kovaalgák fontos szerepet töltenek be az anyagforgalomban és az energiaáramlásban, és érzékenyen reagálnak a környezeti tényezők változására, így kiváló indikátorai lehetnek a kiszáradásnak. A projekt célja megvizsgálni, hogy hogyan hat az aszály a bentikus algaközösségek taxonómiai és funkcionális összetételére, diverzitására, diszperziójára, valamint szukcessziójára kiszáradó és állandó vízellátottságú, ezeken belül alföldi és dombvidéki kisvízfolyásokban, illetve a kiszáradó kisvizeknél a vizes és a száraz periódus alatt.